Új kereskedőházak nyílnak a Kárpát-medencében

2015. június 23. 11:57
A magyar kormány bővíteni fogja a kereskedőházak hálózatát a Kárpát-medencében – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, a minisztérium külgazdasági értekezletén.

Szijjártó Péter elmondta, a kis- és közepes vállalkozások (kkv), amelyek külpiaci érvényesülését segíti a kereskedőházak rendszere, a földrajzi és kulturális közelség miatt nagyobb eséllyel szállnak versenybe a megrendelésekért a Kárpát-medencében.

A miniszter megismételte, hogy a kormány szeretné jelentősen növelni a magyar kkv-k exportját, mert a nagy nemzetközi vállalatok belső, termelésszervezési döntései – például egy magyarországi termelőegység megszüntetése vagy átköltöztetése egy másik országba – egészségtelenül nagy hatással vannak a magyar exportteljesítményre.

A miniszter a négynapos értekezletet megnyitó beszédében kifejtette: Magyarország a győztesekhez szeretne tartozni a 2008 óta formálódó új világrendben. Ezért történt számos átalakítás az elmúlt években Magyarországon, az adórendszer, a munkajogi szabályozás, a felsőoktatás átszervezése, a szociális rendszer és az egészségügy átalakítása – sorolta.

Fotó: Kovács Márton/KKM
Fotó: Kovács Márton/KKM
Az átalakítások eredményeként létrejött egy magyar modell, amelyet sokan támadtak, de a számok azt mutatják, hogy ez a modell működik – jelentette ki. Felidézte, hogy az Európai Unió országai közül Magyarországon a második leggyorsabb a gazdasági növekedés, és itt csökken a leggyorsabb ütemben a munkanélküliség. Kijelentette: leszámoltunk azzal a régi közgazdasági dogmával, hogy nem lehetséges egyidejűleg fegyelmezett költségvetési gazdálkodást folytatni, és növekedést elérni, új munkahelyeket teremteni.

Szijjártó Péter kiemelte, miután a magyar egy nagyon nyitott gazdaság, amelynek a teljesítményét alapvetően befolyásolja az export és a külföldről érkező beruházások, ezért a külgazdaságnak különösen fontos a szerepe. Ezért állítottuk a magyar külkapcsolatok fókuszába a külgazdaságot – mondta. Megismételte: a 2018-ra vonatkozó hármas célkitűzés, hogy az EU-ban Magyarországon legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a hazai össztermékhez (GDP), az EU-ban itt legyen a legmagasabb az export GDP-hez viszonyított aránya, és Kelet-Közép-Európában itt legyen a legmagasabb az egy főre jutó közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI).

Fotó: Kovács Márton/KKM
Fotó: Kovács Márton/KKM
 A miniszter ugyanakkor rámutatott: ahhoz, hogy hosszú távon is fennmaradjon a magyar export ütemes – idén az első négy hónapban 8 százalékos – bővülése, két feladatot meg kell oldani. Az egyik az exportszerkezet már említett átalakítása – a kkv-export arányának növelése -, a másik az exportpiacok diverzifikálása – mondta. Mint kifejtette, jelenleg a magyar kivitel 78 százaléka az EU területére irányul, a magyar kormány ezért hirdette meg a keleti és a déli nyitást, hogy a magyar cégek – az európai uniós piacok megtartása mellett – jelen legyenek a világgazdaság epicentrumaiban, ahol nagyon komoly növekedési potenciál van.     Felidézte, hogy Magyarország három új nagykövetséget nyitott – Ecuador, Malajzia és Mongólia fővárosában -, két újat nyit idén – Etiópiában és Üzbegisztánban -, és négyet jövőre, Ghánában, Angolában, Új-Zélandon és a Fülöp-szigeteken.

A miniszter kitért arra, hogy az ukrajnai háború miatt 2014-ben 520 millió dollárral esett vissza az Oroszországba, és nagyjából 300 millió dollárral az Ukrajnába irányuló magyar kivitel, és ez a negatív tendencia idén az első negyedévben is folytatódott. Szijjártó Péter méltatta a KKM háttérintézményeinek tevékenységét, valamint a stratégiai partneri megállapodásokat, amelyeket a magyar kormány kötött eddig 59 gazdasági szereplővel.

A miniszter bejelentette, hogy két új ilyen megállapodás aláírását készítik elő, az egyiket az Alföldi tejjel, a másikat a Johnson Electric járműalkatrész-gyártóval. Szijjártó Péter eredményesnek nevezte ezeket a megállapodásokat, mert a partnerek szavai szerint jelentősen növelték a magyarországi munkahelyek számát.

(MTI)